2010. szeptember 7., kedd

A munka...

Mit is mondhatnék róla...állatira hiányzik két hét szabi.
Amint azt már az elsö bejedzésemben is említettem,szakácsként dolgozom,ami eléggé kimeríttö és egyhangú dolog tud lenni.Ha bizonyos emberek nem hajlandóak a változásra,akkor tényleg mindenhol jó,de legjobb a munkánn kivül...mindig ugyanazok az ételek,ugyanazok az akciók csak az arcok változnak-a lényeg nem.Nap mint nap,körbe körbe.Nem szokásom panaszkodni,mert baromira élvezem a szakácskodást mint olyat - aminek ékes bizonyítéka,hogy sokszor még munka utánn is,ha haza térek nekiugrom a tüzhelynek,élvezem hogy senki sem hajt és összedobok valami finomat a még ébren lévö éhes szájaknak - és csak a vekkerem hangja tép vissza az unalmas valoságba,amikor reggel megszólal és mehetek megint robotolni.EZ JUTOTT,mit lehet tenni....

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése